it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2026. év, 1. szám
75–10 oldal

Szerző:
Tolcsvai Nagy Gábor
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék professor emeritus tolcsvai.nagy.gabor@btk.elte.hu ORCID 0000-0002-1780-3710

PDF


DOI:
10.62615/It.2026.1.03


Szerzői jog:

Hogyan beszél a nyelv?

A költői mű történő nyelvi megértéséről


ABSZTRAKT:
A használatalapú nyelvészet és a kognitív poétika teóriái és leíró módszertanai az irodalomértés újabb tartományait tárják fel. E belátások szerint a nyelvi tevékenység intuitív tudáson alapuló interszubjektív cselekvés, a kreativitás és a testben létezés (embodiment) feltételeivel, a nyelvi sémák és megvalósulás viszonyában. A költészetben az általános jellemzők a teljes profiláltság (előtérbe állítás) műveleteiben, a határhelyzetek előállításával, az el-nem-rejtettségbe emelés nyelvi műveleteivel érvényesülnek poétikai érvénnyel. Babits Levelek Iris koszorújából kötete összetett poétikájának három tényezője kivételes példát ad a nyelv beszél megvalósulásának. A Messze… messze… főneveinek lehorgonyzatlansága, a Fekete ország című vers fekete melléknevének unipolárissá válása és a Mozgófénykép mozgásigéinek és bővítményeinek dekontextualizáló grammatikai szétválasztása egyaránt e nyelvi szerkezetek megformáltságának, mediális jellemzőinek a közvetlen észlelhetőségét eredményezik. Ezekben a lírai szövegekben a beszélő háttérbe húzódik, a tárgyias kifejezések mintegy önmagukért állnak, önmaguk nyelvi voltát és specifikumát megjelenítve. ///// The theories and descriptive methodologies of usage-based linguistics and cognitive poetics open new domains of literary understanding. According to these insights, linguistic activity is an intersubjective action based on intuitive knowledge which is conditional on creativity and embodiment and takes place within the relationship between linguistic schemas and instantiation. In poetry, the general characteristics are asserted with poetic effect by the use of full profiling (foregrounding), the creation of border situations, and the linguistic processes of raising to unconceal-ment (Unverborgenheit). Three factors in the complex poetics of Babits collection Levelek Iris koszorújából (Leaves from Iris Wreath) provide an exceptional example of the realization of language speaks. The ungrounded form of the nouns in Messze… messze… (Far... Far...), the unipolarization of the adjective fekete (black) in Fekete ország (Black Country), and the decontextualizing separation of complements from the verbs of motion in Mozgófénykép (Movie) all result in the direct perceptibility of the formedness and medial characteristics of these linguistic structures. In these lyrical texts, the speaker recedes into the background, and the objective expressions seem to stand for themselves, displaying their own linguistic nature and specificity.

BIBLIOGRÁFIA:

Lawrence W. Barsalou, Situated simulation in the human conceptual system, Language and

Cognitive Processes 2003/5–6, 513–562.

Frank Brisard, Grounding = The Routledge handbook of cognitive linguistics, eds. Xu Wen, Johm R. Taylor, Routledge, New York / London, 2021.

Frank Brisard (ed.), Grounding. The Epistemic Footing of Deixis and Reference, Mouton de Gruyter, Berlin / New York, 2002.

Geert Brône – Jeroen Vandaele (eds.), Cognitive poetics, Goals, gains and gaps, Walter de Gruyter, Berlin, New York, 2009.

Hans-Georg Gadamer, Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata, ford. Bonyhai Gábor, Gondolat, Budapest, 1984.

Dirk Geeraerts, Cognitive restrictions on the structure of semantic change = Historical Semantics, ed. Jacek Fisiak, Mouton de Gruyter, Berlin / New York, 1985, 127–153.

Talmy Givón, Syntax. An introduction, Volume I., Revised edition, John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 2001.

Gósy Mária, Pszicholingvisztika, Osiris, Budapest, 2005.

Martin Heidegger, A műalkotás eredete, ford. Bacsó Béla = Rejtekutak, Osiris, Budapest, 2006.

Martin Heidegger, Az út a nyelvhez, ford. Hévizi Ottó = Uő., … költőien lakozik az ember…. Válogatott írások, T-Twins/Pompeji, Budapest, 1994, 223–254.

Paul J. Hopper – Sandra A. Thompson, The iconicity of the universal categories noun and verbs = Iconicity in Syntax, ed. John Haiman, John Benjamins, Amsterdam, Philadelphia, 1985, 151–183.

Wolfgang Iser, A fi ktív és az imaginárius. Az irodalmi antropológia ösvényein, ford. Molnár Gábor Tamás, Osiris, Budapest, 2001.

Suzanne Kemmer – Michael Barlow, Introduction. A usage-based conception of language = Usage-Based Models of Language, eds. Michael Barlow – Suzanne Kemmer, CSLI Publications, Stanford, California, 2000, vii–xxviii.

Kugler Nóra, Mondattan. A mondattípusok részletes tárgyalása = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, Osiris, Budapest, 2017, 761–805.

Kulcsár Szabó Ernő, Mi a műalkotás? Az irodalmi olvasás kérdései, Akadémiai, Budapest, 2022.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Kalligram, Budapest, Pozsony, 2007.

Ronald W. Langacker, Subjectification, grammaticalization, and conceptual archetypes = Subjectification. Various paths to subjectivity, eds. Angeliki Athanasiadou – Costas

Canakis – Bert Cornille, Mouton de Gruyter, Berlin / New York, 2006.

Ronald W. Langacker, Cognitive Grammar = The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics, eds. Dirk Geeraerts–Hubert Cuyckens, Oxford University Press, Oxford, 2007, 421–462.

Ronald W. Langacker, Cognitive Grammar. A Basic Introduction, Oxford University Press, Oxford, 2008.

Niklas Luhmann, Soziale Systeme, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1987.

Niklas Luhmann, Bevezetés a rendszerelméletbe, ford. Burunczel Balázs, Gondolat, Budapest, 2006.

Markó Alexandra, Hangtan = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, Osiris, Budapest, 2017.

Nemes Nagy Ágnes, A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról, Magvető, Budapest, 1984.

Eleanor Rosch, Human Categorization = Studies in Cross-Cultural Psychology, Vol. I., ed. Neil Warren, Academic Press, London, 1977, 1–49.

Chris Sinha, Th e Epigenesis of Symbolization, 2001. https://www.researchgate.net/publication/2548802_The_Epigenesis_of_Symbolization (Utolsó hozzáférés: 2025.

12. 01.)

Peter Stockwell, Cognitive poetics. An introduction, Routledge, London / New York, 2002.

Szathmári István, Stilisztikai lexikon, Tinta, Budapest, 2004.

Tátrai Szilárd, Pragmatika = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, Osiris, Budapest, 2017, 899–1058.

John R. Taylor, Linguistic categorization, Oxford University Press, Oxford, 1995.

Tolcsvai Nagy Gábor, Bizonyosság és kétely határán. Babits első kötetének stílusrétegzettségéről, Literatura 1994/1, 73–87.

Tolcsvai Nagy Gábor, Jelentéstan = Nyelvtan, szerk. Tolcsvai Nagy Gábor, Osiris, Budapest, 2017, 207–466.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Nyelvtan, Osiris, Budapest, 2017.

Michael Tomasello, Gondolkodás és kultúra, ford. Gervain Judit, Osiris, Budapest, 2002.