it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról | About the Journal Lapszámok | Issues Szerzőinknek | For Authors Archívum | Archives Keresés | Search Kapcsolat | Contact
2026. év, 1. szám
3–49 oldal

Szerző:
Radnai Dániel Szabolcs
ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet, XIX. Századi Osztály, Budapest tudományos segédmunkatárs Nyíregyházi Egyetem, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyíregyháza tanársegéd radnai.daniel@abtk.hu ORCID 0009 0005 2258 9121

PDF


DOI:
10.62615/It.2026.1.01


Szerzői jog:

Egy köznemes lelkiismerete

Önidentifikáció és műfaji variabilitás Eötvös Károly A nagy per című művében


ABSZTRAKT:
Ebben a tanulmányban Eötvös Károly A nagy per (1904) című munkáját vizsgálom az előzetes eseménytörténet, a tiszaeszlári per történeti kontextusainak tisztázásával, a polifón műfajiságot és a mű regényszerű vonásait állítva vizsgálódásaim homlokterébe. Az értelmezési kísérlet arra világít rá, hogy A nagy per összetett műfajisággal jellemezhető; narrációs, szövegszervezési eljárásaiban éppúgy fölfedezhetjük a más Eötvös-kötetekre jellemző ismeretközlő jellegű, anekdotikusan előrehaladó elbeszélésmódot, a század utolsó két évtizedében kiformálódó tényfeltáró riport dokumentarista igényét, a bűnügyi irodalom műfaji sémáit, valamint a 19. századi magyar irodalom példázatos hagyományára visszatekintő irányregény jellemző vonásait. Elemzéseim nemcsak azt mutatják meg, hogy A nagy per az Eötvös-életmű és a századfordulói magyar próza perspektívájában is speciális, határhelyzetben lévő alkotás – ezt a korábbi szakirodalmi hagyomány is hangsúlyozta. Ugyanakkor a regény többféle műfajvariánsának műbéli jelenlétére koncentráló értelmezés némileg ki is tudta nyitni A nagy pert az Eötvös-recepció szűkösségei közül. Míg a bűnügyi regény formaelveit regisztráló fejezetben Émile Zola regényciklusaiban azonosítom a mű adekvát párhuzamait a tudományos beszédmódok reflektált alkalmazását elemezve, addig az irányregényre jellemző vonásokat tárgyaló fejezetben a kései Mikszáth-regények bonyolult poétikai kódoltsággal felépített társadalmi-történelmi víziójának egyediségét hangsúlyozom az Eötvös művével való összevetésben. ///// In this study, we examine Károly Eötvös’s work A nagy per [The Great Trial, 1904] by clarifying the history of the events that preceded it and the context of the Tiszaeszlár trial, placing the polyphonic genre and the novel-like features of the work at the forefront of our investigations. Our interpretation reveals that, in terms of genre, A nagy per can be said to be complex; in its narrative and the features of its textual organization, we can find not only the informative, anecdotally progressive narrative style typical of other Eötvös books, but also the drive to document, to research and record facts that developed in the last two decades of the century, the genre schemata familiar from crime literature, and, in a look back to the parable tradition of 19th-century Hungarian literature, the characteristic features of the political novel. Our analyses not only show that A nagy per is a special work from the perspective of both Eötvös’s oeuvre and Hungarian prose at the turn of the century, one that straddles boundaries (something that has also been emphasized by the previous literature on the subject), our focus on the presence in the work of the multiple genre variants of the novel form has enabled us to release A nagy per from the narrow nature of Eötvös’s reception to date and open it up to new readings. While, in the chapter that deals with the formal principles of the crime novel, we identify adequate parallels to Eötvös’s novel in Émile Zola’s novel cycles by analyzing the reflected application of scientific modes of speech, in the chapter discussing the features characteristic of the political novel we emphasize the unique nature of the socio-historical vision of the late Mikszáth novels and their construction through complex poetic coding in comparison with Eötvös A nagy per.

BIBLIOGRÁFIA:

A magyar sajtó története II/2: 1867–1892, szerk. Kosáry Domokos – Németh G. Béla, Akadémiai, Budapest, 1985.

Apertura 2017/2.

Balogh D. Gyula, A tiszaeszlári Eötvös Károly – Krúdy Gyula és az utolsó táblabíró, Tiszatáj 2021/6, 69–79.

Bényei Péter, Egy irányregény „iránytalansága”: Relativizmus és metaforikusság Mikszáth Kálmán Különös házasságában, ItK 1999/3–4, 291–313.

Bényei Tamás, Rejtélyes rend: A krimi, a metafizika és a posztmodern, Akadémiai, Budapest, 2000.

Benyovszky Krisztián, Bevezetés a krimi olvasásába, Lilium Aurum, Érsekújvár, 2007.

Bezeczky Gábor, Ködlovagok az irodalomtörténet láthatárán = „A rejtelem volt az írósága…”: A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografi kus vetületei a századfordulótól napjainkig, szerk. Ludmán Katalin–Radnai Dániel Szabolcs, ME Irodalomtudományi Doktori Iskola, Miskolc, 2022, 25–34.

Blutman László, A rejtélyes tiszaeszlári per, Osiris, Budapest, 2017.

Dávidházi Péter, Kritikatörténet és fi lológia, ItK 1984/4, 499–517.

Derrida, Jacques, Th e Law of Genre, ford. Avital Ronell, Critical Inquiry 1980/1., 55–81.

Eisemann György, Mikszáth Kálmán, Korona, Budapest, 1998.

Eötvös Károly 1842–1916, szerk. Alexa Károly, Vár Ucca tizenhét, Veszprém, 1996.

Eötvös Károly, A Zola–Dreyfus-pör, Budapesti Napló, 1898. febr. 9., 40. sz., 1–2.

Eötvös Károly, A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, I–III., Révai, Budapest, 1904.

Eötvös Károly, A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, szöveggond. Simoncsics Péter, M-Érték, Budapest, 2010.

Eötvös Károly, Harcz a nemzeti hadseregért, Révai, Budapest, 1906.

Eötvös Károly, Megakad a vármegye: Elbeszélések, vál., bev., Lukácsy Sándor, Szépirodalmi, Budapest, 1952.

Eötvös Károly, Nagyokról és kicsinyekről, Révai, Budapest, 1906.

Fábri Anna, Egy elfelejtett Krúdy-regény: A tiszaeszlári Solymosi Eszter, Kritika 1974/3, 18.

Feszty Árpádné, Akik elmentek, Athenaeum, Budapest, [é. n.].

Gerencsér Miklós, A gyűlölet ellenfele: Regény Eötvös Károlyról, Móra, Budapest, 1970.

Gergely Gergely, Eötvös Károly (1842–1916) = A magyar irodalom története, IV, főszerk. Sőtér István, Akadémiai, Budapest, 1964, 916–927.

György Lajos, A magyar közönség szórakoztató olvasmányai száz évvel ezelőtt, Erdélyi Múzeum 1937/4, 301–318.

Gyurgyák János, A zsidókérdés Magyarországon: Politikai eszmetörténet, Osiris, Budapest, 2001.

Handler, Andrew, Blood Libel at Tiszaeszlar, Boulder, Colorado, 1980.

Hanák Péter, Kései rehabilitáció: Eötvös Károly Nagy Perének újrakiadásáról, Világosság 1969/3, 158–161.

Hegedűs Sándor, A tiszaeszlári vérvád, Kossuth, Budapest, 1966.

Hegedűs Sándor, Mikszáth Kálmán Nyíregyházán, ItK 1967/3, 300–303.

Imre László, „Egy kedves, ósdi román” (A Bélteky ház és a regényműfaj hagyományai), ItK 1998/1–2, 188–199.

Imre László, Műfajtörténet és/vagy komparatisztika, Tiszatáj, Szeged, 2002.

Kálai Sándor, Papok és orvosok: Vallási és tudományos diskurzus Émile Zola regényciklusában, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009.

Kálai Sándor, Fejezetek a francia bűnügyi irodalom történetéből, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.

Kálai Sándor, Miért intézményesül(t) nehezen a magyar krimi?, Korunk 2014/3, 12–17.

Kászonyi Dániel, Solymosi Eszter, a tiszaeszlári véráldozat: Társadalmi regény a jelenkorból, Wilckens és Waidl, Budapest, 1882.

Kende Tamás, Vérvád: Egy előítélet működése az újkori Kelet-Európában, Osiris, Budapest, 1995.

Kiss Zoltán, A tiszaeszlári per: bibliográfi a, https://tiszaeszlarbibliografi a.freewb.hu/ (Utolsó hozzáférés: 2025. 05. 19.)

Kövér György, Eötvös Károly eszlári emlékei = Két évforduló között: Eötvös Károly-tanulmányok, szerk. Praznovszky Mihály, OOK-Press, Veszprém, 2017, 94–108.

Kövér György, A tiszaeszlári dráma: Társadalomtörténeti látószögek, Osiris, Budapest, 2011.

Kövér György, Tiszaeszlár (biografi kus) emlékezete, Apertura 2017. Tél, https:// www.apertura.hu/2017/tel/kover-tiszaeszlar-biografi kus-emlekezete/ (Utolsó hozzáférés: 2025. 05. 19.)

Kövér György, Tiszaeszlár „felejthetetlen« emlékei”, Korall (67) 2017/1, 35–50.

Krúdy Gyula, A tiszaeszlári Solymosi Eszter, szerk. és utószó Fábri Anna, Magvető, Budapest, 1977.

Kucserka Zsófi a, Riport-mese-regény: Műfaji olvasatok érvényessége a Noszty fiú esete Tóth Marival-ban = A Noszty fiú esete Tóth Marival. Tanulmányok, szerk. Milián Orsolya, Gondolat–POMPEJI, Budapest, 2008, 30–45.

Leskó László, Mit ér a próza, ha magyar?, Somogyi Néplap, 1973. szeptember 30., 229. sz., 5.

Luhmann, Niklas, A tömegmédia valósága, ford. Berényi Gábor, Gondolat–AKTI, Miskolc, 2008.

Margócsy István, „…A férfi kor nyarában…”: Tanulmányok a XIX. és XX. századi magyar irodalomról, Kalligram, Pozsony, 2013.

Mikszáth Kálmán, A Noszty fi ú esete Tóth Marival, I–II., s. a. r. Rejtő István, Akadémiai, Budapest, 1960.

Mikszáth Kálmán, Cikkek és karcolatok XVI: 1883. április–augusztus, s. a. r. Rejtő István, Akadémiai, Budapest, 1972.

Mikszáth Kálmán, Fekete város, I–II., s. a. r. Király István, Akadémiai, Budapest, 1960.

Mikszáth Kálmán, Különös házasság, I–II., s. a. r. Bisztray Gyula, Akadémiai, Budapest, 1960.

Milbacher Róbert, A Mikszáth-befogadás főbb irányairól, Tiszatáj 2011/11, 80–87.

Nagy Miklós, A „népnemzeti” próza: Eötvös Károly = A magyar irodalom története 1849–1905, szerk. Sőtér István, Gondolat, Budapest, 1971, 398–402.

Németh G. Béla, Századutóról – századelőről: Irodalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, Magvető, Budapest, 1985.

[Név nélkül], A tisza-eszlári bűnpörben […], Vasárnapi Ujság 1883. július 29., 30. sz., 494.

[Név nélkül], Eötvös Károly a párisi kiállítás ellen, Pesti Napló, 1899. szeptember 13., 254. sz., 8.

[Név nélkül], Tudomány, irodalom, Budapesti Napló, 1900. november 5., 5.

Pintér Jenő, A magyar irodalom története: Tudományos rendszerezés, VIII, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1934.

Radnai Dániel Szabolcs, Egy köznemes vallomásai: Eötvös Károly írói pályaképe, doktori értekezés, PTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola, Pécs, 2025.

Radnai Dániel Szabolcs, Erkölcsi siker és/vagy anyagi haszon? A tiszaeszlári per jelentősége Eötvös Károly életművének értékelésében, Studia Litteraria 2021/3–4, 170–189.

Radnai Dániel Szabolcs, „Hejh ha a törvénynek szive volna!”: Felvilágosult jogi gondolkodás

Eötvös Károly Nemzetes Böthök uram szerencséje című beszélyében, Verso 2025/1, 61–73.

Radnai Dániel Szabolcs, A hazaszeretet eposzai: Eötvös Károly bujdosótörténeteiről, Somogy 2025/4, 37–50.

Radnóti Sándor, Tébolyult legendárium, https://revizoronline.com/marton-laszlo-hamis-tanu/ (Utolsó hozzáférés: 2025. 05. 19.)

Rubinyi Mózes, Emlékezések és tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1962.

S. Varga Pál, Mikszáth „tudásregényei”, Tiszatáj 2011/11, 52–79.

Sándor Iván, A vizsgálat iratai: Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről, Krónika Nova, Budapest, 2004.

Simoncsics Péter, Krúdy Gyula tudományáról dokumentumregénye, A tiszaeszlári Solymosi Eszter művészete kapcsán, Múlt és Jövő 2017/1, 31.

Stipta István, A tiszaeszlári per és a korabeli büntető eljárásjog, Jogtörténeti Szemle 2012/4, 22–33.

Szalontay Mihály, A nagy per és védője = Eötvös Károly, A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége, gond. Szalontay Mihály, Szépirodalmi, Budapest, 1968, II, 437–462.

Szerdahelyi István, Műfajelmélet mindenkinek, Akadémiai, Budapest, 1997.

Szilágyi Márton, A fi atal Mikszáth és a bűnügyi regény formaelvei (Az apám ismerősei), Irodalomismeret 2016/1, 60–67.

T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk

Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, L’Harmattan, Budapest, 2007.

Takáts József, Másik mitológia, Ráció, Budapest, 2024.

Takáts József, Mikszáth-szövegek relativizmusa = Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde, Osiris, Budapest, 2023, 375–388.

Tarjányi Eszter, Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel, Literatura 2005/1, 50–78.

Tomsics Emőke, Újságíró álruhában: A tényfeltáró riport kezdetei Magyarországon,

Az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei 2006, 42–52.

Tunyi Mária Vivien, Eötvös Károly védőügyvédi munkássága a korabeli büntetőeljárásjog tükrében, Miskolci Jogtudó 2020/2, 40–48.

Turner, Victor W., Dramas, fi elds, and metaphors; symbolic action in human society, Cornell University Press, Ithaca [N. Y.], 1974.

Vád- és véd-beszédek a tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Gyorsirói jegyzetek nyomán kiadja a Nyirvidék szerkesztősége, Pringer és Jóba, Nyíregyháza, 1883.

Van Dine, S. S., Twenty rules for writing detective stories (1928), https://www.staff .u-szeged. hu/~gnovak/vandine.htm (Utolsó hozzáférés: 2025. 05. 19.)

Véri Dániel, A tiszaeszlári vérvád zenei feldolgozásai: hagyományok, interpretációk, narratívák, Múlt és Jövő 2014/2, 23–36.

Világirodalmi lexikon, főszerk. Király István – Szerdahelyi István, Akadémiai, Budapest, 1970–1996.

White, Hayden, A történelem terhe, összeáll. Braun Róbert, Osiris, Budapest, 1997.

White, Hayden, A modern esemény, ford. Scheibner Tamás = Tudomány és művészet között: A modern történelemelmélet problémái, szerk. Kisantal Tamás, L’Harmattan, Budapest, 2003, 265–286.

Zola, Émile, Állat az emberben, ford. Antal László, Európa, Budapest, 1963.