it

2026. év, 2. szám

Szeredi Merse Pál

DOI:
10.62615/It.2026.2.02

Szerzői jog:

„Az új idők barbár szittyái”: Kassák Lajos Ma című folyóiratának új szerzői köre a bécsi emigrációban (1923–1925)

ABSZTRAKT:
Tanulmányom szisztematikus, elsősorban archívumi forrásokra épülő áttekintést nyújt arról a jórészt pályakezdő szerzőkből álló körről, amely 1923 és 1925 között a Kassák Lajos által Bécsben szerkesztett Ma folyóirat köré szerveződött. 1922 őszére a Ma 1918–1919 körül összeállt irodalmi és képzőművészeti csoportjának valamennyi vezető tagja – Barta Sándor, Újvári Erzsi, Mácza János, Bortnyik Sándor, Uitz Béla – elhagyta a lapot, így Kassáknak új munkatársakat kellett maga köré gyűjtenie. 1923 tavaszától egy nála mintegy egy generációval fiatalabb, magát „maistának” nevező csoport lépett a helyükre. Írásom elkülöníti a mozgalom „szatellitjeihez” tartozó, külső munkatársként közreműködő szerzőket (Reiter Róbert, Déry Tibor, Josef Kalmer) és a Kassákhoz tartósan csatlakozó fiatalokat (Nádass József, Glauber Henrik, Tamás Aladár, Hans Suschny, Vajda Sándor, Erg Ágoston), akiknek pályáját, motivációit és stratégiáit egyenként tárgyalja. A hangsúlyt nem a Mában megjelent versek poétikai elemzésére, hanem a kultúrtörténeti kontextus rekonstrukciójára helyezem: a bécsi emigráció mindennapjaira, a szatmári és máramarosszigeti diákkapcsolatokra, a Bécs és Budapest közötti transzferekre, valamint a Ma nemzetközi kapcsolathálójának (Der Sturm, Contimporanul) működésére. Külön tárgyalom az 1924 című antológiát és a 365 című budapesti röpiratot, valamint József Attila sikertelen csatlakozási kísérletét Kassák köréhez. /// This article offers a systematic, largely archive-based survey of the circle of mostly debuting writers that formed around Ma (Today), the avant-garde periodical edited by Lajos Kassák in Vienna, between 1923 and 1925. By the autumn of 1922 every leading member of the literary and artistic group that had gathered around Ma in 1918–1919 – Sándor Barta, Erzsi Újvári, János Mácza, Sándor Bortnyik and Béla Uitz – had left the journal, obliging Kassák to recruit new contributors. From the spring of 1923 their place was taken by a group roughly a generation younger than the editor, who called themselves “Maists”. The study distinguishes between the “satellites” of the movement, who contributed as external collaborators (Róbert Reiter, Tibor Déry, Josef Kalmer), and the younger writers who attached themselves to Kassák for good (József Nádass, Henrik Glauber, Aladár Tamás, Hans Suschny, Sándor Vajda, Ágoston Erg), whose careers, motivations and strategies are examined individually. Rather than analysing the poetics of the verse printed in Ma, the article reconstructs its cultural-historical context: everyday life in Viennese exile, the student connections from Szatmár and Máramarossziget, the transfers between Vienna and Budapest, and the workings of Ma’s international network (Der Sturm, Contimporanul). Separate attention is given to the anthology 1924, to the Budapest pamphlet 365, and to Attila József’s unsuccessful attempt to join Kassák’s circle.