it

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom - és Kultúratudományi Intézetének folyóirata
Magunkról Lapszámok Szerzőinknek Archívum Keresés Kapcsolat
2024. év, 2. szám
189-213 oldal

Szerző:
Schein Gábor
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, egyetemi tanár

PDF


DOI:
10.62615/It.2024.2.03


Szerzői jog:
CC BY-SA

A magyarországi cigány irodalom mint a magyar irodalomtörténet-írás rendszerszintű problémája


ABSZTRAKT:
A magyarországi cigány irodalom az 1970-es évektől kezdve mind nyilvánvalóbban fogalmazta meg magát kisebbségi irodalomként. A tanulmány azt követi nyomon, miként jött létre a magyar nemzeti irodalom homogenitásának terében a cigány kisebbségi irodalom, és hogy milyen szökésvonalakat dolgozott ki magának a többségi homogenitás kontrolláló, felügyelő működése mellett. A 19. századból örökölt többségi államszervezet, nemzeti önértelmezés célja mindmáig a szökésvonalak, a homogenitással szembeni alternatívák eltüntetése. A homogenitást az irodalomtörténet-írás intézményi és narratív hagyományai is leképezik. Ronald Bogue nyomán megállapítható, hogy a kisebbségi irodalom nem termék, inkább a kisebbségivé válás folyamataként értelmezhető. A folyamat minden szintjén ambivalenciákat foglal magába, amelyek a magyar irodalom szereplőinek identifikációjában is jól megfigyelhetők. A tanulmány kitüntetett figyelmet szentel a cigány polgárjogi mozgalom kialakulásának, illetve Choli Daróczi József és Bari Károly életművének, de más írók műveit is vizsgálja. Elemzi továbbá a magyarországi cigány irodalom fogalmának eddigi meghatározási kísérleteit. Legfontosabb következtetése az, hogy a magyar irodalomtörténeti kánonok nincsenek felkészülve a cigány kisebbségi irodalom integrálására, mert ez az explicit nyelvi és implicit nyelvi-etnikai homogenitás tézisének feladását várná el tőle, amelyre mindmáig a politikai nemzet képzetei is épülnek. A kisebbségi irodalom lényegét azonban nem a többségivel való szembenállás adja, hanem a rések, a köztes terek, az eldöntetlenségek helyeinek kialakítása. A 19. századból eredő kanonikus szerkezeteken belül erre nincsen mód. A magyarországi cigány irodalom ilyen feltételek mellet addig képes deterritorizáló jellegének megőrzésére, ameddig nem kíván kánonokat vagy kanonikus szerkezeteket alkotni. A többségi szerkezetek kontrolláló erejükkel mintha éppen erre akarnák rákényszeríteni. A cigány irodalom diffúz nyelvjátékainak erősítésére, láthatóbbá és hallhatóbbá tételére viszont feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a többségi homogenitás – a maga politikai kényszereivel – fenntarthatatlanságában lelepleződjék. Így válhat a szerkezet a többségi és a kisebbségi perspektívából nézve egyaránt inspirálóbbá, ami elvezethet a 19. századi nemzeti irodalomfelfogás felbomlásához és más elvek szerinti újjászerveződéséhez.

BIBLIOGRÁFIA:

BAKÓ Endre, „Szeretném, ha sokan olvasnák a verseimet”. Beszélgetés Bari Károly József Attila-díjas költővel = Bari Károly költő, folklórkutató interjúk, recenziók és más írások tükrében, szerk. KECSKÉS András, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő, 96–99.
BARI Károly, Cigánynak lenni, költőnek lenni = Bari Károly költő, folklórkutató interjúk, recenziók és más írások tükrében, szerk. KECSKÉS András, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő, 218–223.
BECK Zoltán, A lehetséges cigány irodalom, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia Tanszék, Pécs, 2003.
BECK Zoltán, Egy irodalom teremtődése. Az identitásképzés problematikája a magyar nyelvű cigány irodalomban, Iskolakultúra 1998/9., 55–66.
Ronald BOGUE, Minoritarian + literature = The Deleuze Dictionary. Revisited Edition, szerk. Adrian PARR, Edinburgh University Press, Edinburgh, 2005, 166–168.
Verena CONLEY, Minoritorian = The Deleuze Dictionary. Revisited Edition, szerk. Adrian PARR, Edinburgh University Press, Edinburgh, 2005, 170–171.
CSENGEY Dénes, „Nehéz élet az ének”. Cigány írók és költők a magyar irodalomban = „Egyszer karolj át egy fát!”. Cigányalmanach, szerk. MURÁNYI Gábor, TIT Országos Központja Cigány Ismeretterjesztő Bizottsága, Budapest, 1986, 80–95.
CSALOG Zsolt, Nem elég fekete korall?, Kritika 1981/11., 21.
DÁVIDHÁZI Péter, „Áldjuk a bölcsőt”. Horváth János és egy beszédmód hagyományozódása = Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok, szerk. VERES András, Gondolat, Budapest, 2004, 23–36.
Rajko DJURIC, Die Literatur der Roma und Sinti, Parabolis, Berlin, 2002.
D. MAGYARI Imre, A magyarországi cigány irodalom (hiánya) a reprezentatív irodalomtörténetekben, Forrás 2012/9., 92–104.
D. MAGYARI Imre, A magyarországi cigányság irodalmáról, PhD-értekezés, Debreceni Egyetem BTK, Debrecen, 2013.
Celia DONERT, The Rights of the Roma. The Struggle for Citizenship in Postwar Czechoslovakia, Cambridge University Press, New York, 2017. DOI: 10.1017/9781316811641
Itamar EVEN-ZOHAR, A többrendszerűség elmélete, ford. AMBRUS Judit, Helikon 1995/4., 434–450.
Human Rights of Roma and Travellers in Europe, Council of Europe, Strasbourg, 2012.
KERÉNYI György, Nagyon oda kell figyelni, hogy mit miért írsz le. Interjú Jónás Tamás íróval, Barátság 2002/6., 3769–3771.
KOCSIS Katica, Nem tudjuk, milyen cigánynak lenni, mert cigányok vagyunk. Interjú Kunhegyesi Ferenccel, Kultúra.hu, 2024. március 24 https://kultura.hu/ne-csak-romakrol-ne-csak-romaknak-szoljunk/ (Utolsó megtekintés: 2024. május 28.)
KULCSÁR SZABÓ Ernő, A magyar irodalom története 1945–1991, Argumentum, Budapest, 1994.
MAJTÉNYI Balázs – MAJTÉNYI György, Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010, Libri, Budapest, 2012.
MURÁNYI Gábor, A szociológiai és a történeti tények szava. Beszélgetés Pozsgay Imrével = „Egyszer karolj át egy fát!”. Cigányalmanach, szerk. UŐ., TIT Országos Központja Cigány Ismeretterjesztő Bizottsága, Budapest, 1986, 5–11.
MÜLLNER András, A zárójel mint a gettó ironikus képe. Az etnikai művészet lehetőségéről és kritikájáról a Sostar?/Why? {roma} művészcsoport akciójának tükrében, Apertúra 2014/4., 4–38.
SÁGHY Erna, Cigánypolitika Magyarországon az 1950-, 1960-as években, Múltunk 2008/1., 273–308.
S. VARGA Pál, Nemzet és irodalom fogalmainak viszonya a XIX. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban = Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok, szerk. VERES András, Gondolat, Budapest, 2004, 13–22.
Michael Sinclair STEWART, Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, ford. SAJÓ Tamás et al., T-Twins – MTA Szociológiai Intézet – Max Weber Alapítvány, Budapest, 1994.
VARGA Ilona, Gazdag falvakat adjon az Isten!. A 70 éves Choli Daróczi József emlékezik, Barátság 2010/2., 6070–6072.
VEKERDI József, Fekete korall, Kritika 1981/7., 6.
VEKERDI József, Válasz bírálóimnak, Kritika 1981/11., 24.